Az orvosi dokumentáció elkészítése jelentős időt vehet igénybe, ezért egyre több egészségügyi szolgáltató vizsgálja a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségét.
A valódi időmegtakarítás meghatározásához azonban nem elegendő azt mérni, hogy milyen gyorsan készül el az automatikus jegyzet, hiszen az orvosi ellenőrzés és a szükséges módosítások is időt igényelnek.
Az orvosi jegyzetek gépi elkészítésére a Flatcap.AI is bemutat megoldásokat, amelyeknél az ellenőrzés és javítás ideje is hozzátartozik a dokumentáció teljes időigényéhez.
Mi számít bele a dokumentáció elkészítési idejébe?
A hagyományos dokumentáció során az orvos rögzíti a beteg panaszait, a kórelőzményt, a vizsgálati eredményeket és a terápiás tervet. Az időráfordításba a jegyzetek megfogalmazása, begépelése, szerkesztése és véglegesítése egyaránt beletartozik.
MI-alapú dokumentáció esetén a rendszer előállít egy szerkeszthető szövegtervezetet, de annak pontosságát az egészségügyi szakembernek ellenőriznie kell.
A teljes időigény ezért három fő részből áll:
- a rendszer használatához szükséges műveletekből,
- az automatikusan létrehozott dokumentum ellenőrzéséből
- és a hibák javításából.
Ha kizárólag a szöveggenerálás néhány másodpercét mérjük, a kapott eredmény túlbecsülheti a tényleges megtakarítást.
Hogyan hasonlítható össze a kézi és az MI-alapú munkafolyamat?
A méréshez először meg kell határozni, mennyi idő alatt készül el egy dokumentum a hagyományos módszerrel. Célszerű több betegellátási eseményt vizsgálni, mert egy egyszerű kontrollvizsgálat és egy összetett első konzultáció dokumentálása eltérő időt igényel.
Ezután ugyanilyen típusú ellátásoknál mérhető az MI-vel támogatott folyamat teljes időtartama. A két módszer összevetésekor azonos kezdő- és végpontot kell alkalmazni.
Például mindkét esetben a dokumentáció megkezdésétől a végleges, ellenőrzött és mentett változat elkészültéig tartó időt érdemes rögzíteni. A mérésbe a rendszer által igényelt utólagos adatbevitel és a betegnyilvántartó szoftverbe történő átmásolás is beletartozik, ha ezek a munkafolyamat részei.
Hogyan számítható ki a tényleges időmegtakarítás?
A megtakarított idő a hagyományos és az MI-alapú dokumentáció átlagos időigényének különbsége. Tegyük fel, hogy egy orvosi jegyzet kézi elkészítése átlagosan nyolc percet vesz igénybe.
Az MI-alapú folyamatban a rendszer használata egy percig, a szöveg ellenőrzése és javítása pedig további három percig tart. Ebben a példában a teljes dokumentációs idő négy perc, vagyis jegyzetenként négy perc takarítható meg.
Ez 50%-os csökkenést jelent a korábbi munkafolyamathoz képest. Az eredmény azonban csak szemléltető számítás. A tényleges megtakarítás függ a dokumentáció összetettségétől, a rendszer pontosságától és a felhasználók gyakorlottságától.
Miért fontos a javítások számát is követni?
Az időmérés mellett a dokumentáció minőségét is értékelni kell. Egy gyorsan elkészült szöveg kevés előnyt jelent, ha sok lényeges adat hiányzik belőle, vagy gyakran tartalmaz téves információkat. Hasznos mérőszám lehet a javításra fordított idő, a hiányzó adatok száma és a szakmailag jelentős hibák előfordulása.