A szülők válása után a gyermek elhelyezéséről és a gondviselés részleteiről, illetve az állandó gondviselő személyéről is meg kell állapodni. Ha az állandó gondviselő nem engedélyezi a másik szülőnek, hogy rendszeres időközönként találkozzon, illetve kapcsolatot tartson fenn a gyermekével, az kimeríti a kapcsolattartás akadályozása tényállást.
A kapcsolattartás akadályozása pedig vétségnek számít, és ha a bíróság által megállapításra kerül, egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Tehát a gyermeket nevelő szülő nem akadályozhatja meg, hogy a különélő szülő találkozzon a gyermekével.
Továbbá azt sem, hogy rendszeres időközönként a tartózkodási és lakóhelyéről elvigye, illetve, hogy egy-egy nyaralás erejéig, a különböző ünnepek és tanítási szünetek alatt akár külföldre is elmenjenek együtt. Az utazások pontos részleteiről a feleknek előre meg kell állapodniuk.
Abban az esetben, ha az egyik szülő tartósan külföldön él, a közös találkozások a külföldi lakóhelyre történő utazásokkal is biztosíthatóak, amit a gyermeket nevelő szülőnek el kell fogadnia, és amit nem akadályozhat meg.
Amennyiben a kapcsolattartás valamilyen okból elmaradt, azt pótolni kell legkésőbb 6 hónapon belül. A kapcsolattartás akadályozása csak abban az esetben indokolt, ha az adott szülő szabadságvesztését tölti vagy előzetes letartóztatásban van, illetve ha a kapcsolattartás a gyermeket bármilyen okból veszélyeztetné.